Reggel gond nélkül indul a gép, délután hőmérsékleti riasztást ad. A műszaknapló néhány jól megválasztott adatából a szerviz akkor is látja az előzményeket, ha a gép érkezéskor már lehűlt.

Mi változott a reggeli indítás óta?

Egy műhelyben délelőtt szakaszosan járnak a levegős szerszámok. Ebéd után elindul a szemcseszórás, a kompresszor tartósan terhelésen marad. Közben a rakodás végeztével becsukják azt a kaput, amely reggel még nyitva volt. A délutáni riasztást így két változás is megelőzte. A hiba idején készült egyetlen fényképből aligha derül ki, melyik történt előbb.

Léghűtéses gépnél számít, milyen meleg levegő éri el a hűtőt. A kifújt meleg levegő visszajuthat a géphez, ezért a műhely falán lévő hőmérő mást mutathat, mint egy érzékelő a gép levegőbelépésénél. A nyári üzemeltetéshez a gyártó is kiemeli a kompresszorhelyiség szellőzését. Atlas Copco – nyári üzemeltetési útmutató (angolul)

Mit írjon a műszaknaplóba?

  • Reggel, stabil üzemben jegyezze fel a gép azonosítóját és az alapértékeket. A külső hőmérő helyét jelölje meg, hogy a délutános kolléga is ugyanott mérjen, biztonságosan hozzáférhető ponton, zárt burkolat mellett.
  • Terhelésváltáskor írja fel, mikor indult a nagy levegőigényű művelet. A vezérlőről másolja át a nyomást és a terhelt vagy üresjárati állapotot. Frekvenciaváltós gépnél a kijelzett fordulatszám vagy terhelési százalék is segít, ha elérhető.
  • Az első figyelmeztetéskor fényképezze le a teljes kijelzőt, ha ezt biztonságosan megteheti. Az időponttal együtt rögzítse, hogy figyelmeztetés jelent meg, vagy a gép le is állt. A kezelő további teendőit az adott gép útmutatója határozza meg.

Így nézhet ki három bejegyzés ugyanarról a gépről

Az alábbi kitalált példa egy léghűtéses gép műszaknaplója. A hőmérsékletek szemléltető mérési adatok. A riasztási határértéket az adott típus gépkönyvében kell ellenőrizni.

  • 08:10 · Belépő levegő 22 °C, kijelzett sűrítővég-hőmérséklet 82 °C, hálózati nyomás 7,1 bar. A gép terhelten jár, a rakodókapu nyitva.
  • 13:20 · Ugyanezeken a pontokon 30 °C és 91 °C, a nyomás 7,0 bar. Húsz perce megy a szemcseszórás, a kapu még nyitva.
  • 14:05 · Belépő levegő 36 °C, sűrítővég-hőmérséklet 99 °C, nyomás 7,0 bar. A gép továbbra is terhelt. A kaput 13:40-kor csukták be.

Mit tud ebből eldönteni az üzemvezető?

A példában a nyomás szinte állandó, miközben a géphez érkező levegő délután további 6 °C-kal melegszik. A szerviznek érdemes a szemcseszórás idejére időzítenie a helyszíni ellenőrzést, amikor a gépház szellőzése üzemi terhelés mellett vizsgálható. A kapuzárás időpontja támpont. Önmagában nem bizonyítja a hiba okát.

Ha másnap hasonló terhelésnél a belépő levegő hőmérséklete végig közel azonos, a gép belső hőmérséklete mégis emelkedik, ezt is adja át a szerviznek. Ilyenkor célzottan ellenőrizhető például a hűtő állapota és a ventilátor működése. A két mérés összevetéséhez mindig ugyanazt a vezérlőn megnevezett hőmérsékletet használják.

Mit küldjön a szerviznek?

A géptípus, az üzemóra, az utolsó karbantartás dátuma, a műszaknapló és a hibaüzenet fotója együtt már használható kiindulópont. Írja mellé, mikor lehet legközelebb megfigyelni a jellemző termelési terhelést. A korábbi események összegyűjtésében segít a riasztási naplóról szóló útmutatónk.

Ha Zala vagy Somogy vármegyében ismétlődik a délutáni leállás, küldje el a műszaknaplót az MMD Speedair Kft. szervizének. A leállt géphez gyors szervizkiszállásról, visszatérő hibánál megelőző karbantartásról egyeztetünk. Ha a gép a termelési szünetekben is sokáig terhelten jár, a hálózat levegőigényét és az energiamegtakarítás lehetőségeit is érdemes együtt megvizsgálnunk.

Segítünk a következő lépésben

Kompresszorválasztás, megelőző karbantartás és sűrítettlevegő-rendszerek felmérése Zala és Somogy térségében.

Kapcsolatfelvétel