A villanyszámlán a kompresszor fogyasztása általában ugyanabban a sorban jelenik meg, mint a gyártósoré vagy a világításé. A kompresszor üzemóra-számlálója pedig azt mutatja, mennyi ideig működött a gép. Ha üzemvezetőként arra kíváncsi, mennyibe kerül egy köbméter sűrített levegő előállítása, két mérést kell egymás mellé tennie.

Példaszámítás egy műhely egyheti adataival

Tegyük fel, hogy hétfő reggeltől a következő hétfő reggelig mérünk. A villamos almérő a kompresszor és a hűtveszárító együttes fogyasztását rögzíti. A levegőmennyiség-mérő az állomás után, a műhelyt ellátó közös vezetéken van.

Mért vagy számított adatÉrték
Az állomás heti villamosenergia-fogyasztása1 200 kWh
A példában használt nettó villamosenergia-egységár60 Ft/kWh
A hét villamosenergia-költsége1 200 × 60 = 72 000 Ft
A műhelyhálózatba szállított levegő10 000 m³
A sűrített levegő energiaköltsége72 000 ÷ 10 000 = 7,20 Ft/m³

Ugyanezekből az adatokból egy másik hasznos érték is kijön: 1 200 ÷ 10 000 = 0,12 kWh/m³. Ez mutatja meg, mennyi villamos energiába került egy köbméter levegő előállítása. Ha később emelkedik az áram ára, az Ft/m³ akkor is nőhet, ha a gépek pontosan ugyanúgy működnek. A kWh/m³ követésével az árváltozás és a műszaki teljesítmény külön vizsgálható.

Mit kell megmérni a saját üzemben?

1. A kompresszorállomás tényleges áramfogyasztását

Olvassa le az almérőt a vizsgált időszak elején és végén. Ha több kompresszor dolgozik felváltva ugyanarra a hálózatra, mindegyik fogyasztása kerüljön bele. Jegyezze fel azt is, hogy a mérő tartalmazza-e a szárítót és az állomás egyéb segédberendezéseit.

Gyakori becslés a motor adattábláján szereplő kW-értéket megszorozni az üzemórával. Ez hasonló ahhoz, mintha egy szervizautó heti üzemanyagköltségét a motor teljesítményéből próbálnánk meghatározni. A kompresszor másképp fogyaszt teljes terhelésen, részterhelésen és üresjáratban. Az üresjárat alatt felhasznált áram is az előállított levegő költségéhez tartozik.

2. Az ugyanabban az időszakban szállított levegőt

A számításhoz a mérőn áthaladt összesített mennyiség kell. A kijelzőn látható pillanatnyi 2,5 m³/perc egy adott perc állapotát írja le. Egy változó terhelésű műhely heti fogyasztását ebből az egy leolvasásból nem lehet megbízhatóan kiszámítani.

Az egységet is írja fel pontosan. A levegő összenyomható, ezért egy köbméter a nyomás alatti csőben más levegőmennyiséget jelent, mint egy köbméter szabad levegő. Ha a műszer Nm³-ben összesít, akkor az eredményt Ft/Nm³-ben adja meg. Két mérő vagy két telephely adatainak összevetésekor a beállított referencia-hőmérsékletet és referencianyomást is ellenőrizze.

3. Az időszakra érvényes villamosenergia-árat

Első számításhoz használja az üzem saját számlájából vagy szerződéséből származó, fogyasztással arányos egységárat. Ha több ársáv van, az egyes időszakok kWh-fogyasztását a hozzájuk tartozó árral szorozza meg, majd a költségeket adja össze.

Egy beruházási döntésnél számít, hogy mennyi kiadás kerülhető el ténylegesen. A havi fix díjat külön soron érdemes kezelni: attól, hogy a kompresszor jövő hónapban kevesebb áramot használ, ez a díj még ugyanúgy szerepelhet a számlán.

Hogyan lesz az Ft/m³ értékből használható döntés?

Képzeljen el egy műhelyt péntek este. A megmunkálógépek állnak, a közös levegőmérő összesítője mégis emelkedik. Először azt kell tisztázni, működik-e olyan berendezés, amelynek hétvégén is szüksége van levegőre. Ha ezt elkülönítették, érdemes megkeresni a fennmaradó fogyasztás okát.

Tegyük fel, hogy egy javítás után, összehasonlítható termelés mellett, heti 800 m³-rel kevesebb levegőt kell előállítani. A példabeli 7,20 Ft/m³ alapján ez heti 5 760 Ft előzetes költségbecslést ad. A tényleges megtakarítást ezután a villamos almérőn lehet ellenőrizni. Ha a kisebb levegőigény miatt a kompresszor hosszabb időre leáll, más eredmény adódhat, mint ha továbbra is üresjáratban forog.

A javítás előtti és utáni hét összehasonlításához három adatot érdemes még feljegyezni:

  • Termelés: hány műszak volt, és mennyi jó termék készült?
  • Nyomás: azonos üzemi nyomáson kapták-e a levegőt a fogyasztók?
  • Gépüzem: melyik kompresszor dolgozott, és mennyi időt töltött terhelten, illetve üresjáratban?

Beszerzési döntéshez az energiaköltség mellé már a karbantartást, a javítást és a beruházás adott időszakra jutó részét is érdemes odaírni. Így az üzemvezető látja, mennyibe kerül ma a levegő előállítása, a beszerző pedig ugyanazon az alapon tud összevetni két gépajánlatot.

Szeretné kiszámítani a saját telephelye értékét?

Az MMD Speedair Kft. Zala és Somogy ipari üzemeinek segít a sűrítettlevegő-rendszerek felmérésében, a megelőző karbantartás megtervezésében és meghibásodáskor a gyors szervizegyeztetésben. Ha az energiaköltséget szeretné csökkenteni, elsőként azt érdemes megállapítani, hol mérhető együtt a felhasznált áram és a szállított levegő.

Első egyeztetéshez küldje el a kompresszor típusát, a jellemző műszakrendet és a meglévő mérők adatait. Ezekből közösen meghatározható, mi számolható ki már most, és hol érdemes méréssel kezdeni.

Kapcsolatfelvétel az MMD Speedairrel

Segítünk a következő lépésben

Kompresszorválasztás, megelőző karbantartás és sűrítettlevegő-rendszerek felmérése Zala és Somogy térségében.

Kapcsolatfelvétel